A 2026-os év jelentős változásokat hozott a családokat támogató adórendszerben, amit különösen azoknak érdemes alaposan megismerni, akik gyermeket nevelnek, vagy hamarosan anyává válnak. Az új szabályok egyik fontos pillére az anyák SZJA-kedvezménye, amely több jogcímen is igénybe vehető, és számottevő nettó jövedelemnövekedést eredményezhet. A változások azonban nem csupán a családokat érintik közvetlenül, hanem a munkáltatók számára is új feladatokat rónak a bérszámfejtés és a HR-adminisztráció területén.
Az év elejétől kezdve bővült a 30 év alatti anyák kedvezménye, és elindult egy teljesen új jogcím is, amely a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák számára biztosít SZJA-mentességet. Ez utóbbi később, lépcsőzetesen tovább bővül más korcsoportokra is. A kedvezmények lényege, hogy bizonyos típusú jövedelmek esetében csökken vagy teljesen megszűnik a személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettsége, ami azonnal érződik a havi nettó bérben.
A 30 év alatti anyák esetében a kedvezmény a munkával megszerzett jövedelmekre vonatkozik, mint például a munkabér, megbízási díj vagy vállalkozói jövedelem. A jogosultság ahhoz kapcsolódik, hogy az anya családi kedvezményre jogosult-e a gyermeke vagy magzata után. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó hónapjáig érvényesíthető, amikor az érintett betölti a harmincadik életévét. A kétgyermekes anyák mentessége ezzel szemben a negyvenedik életévig biztosít hasonló kedvezményt, amit szintén nyilatkozat alapján lehet igénybe venni.
Fontos tudni, hogy ezek a kedvezmények nem azonosak a családi adókedvezményre 2026-ban vonatkozó szabályokkal, bár mindkét eszköz csökkenti az adóterheket. A családi adókedvezmény a gyermekek számától függően csökkenti az adóalapot vagy közvetlenül az adót, míg az anyák SZJA-mentessége bizonyos jövedelemtípusok teljes adómentességét jelenti a jogosultsági időszakban. A két kedvezmény egymás mellett is érvényesíthető, sőt a NAV összevont nyilatkozat használatát is lehetővé teszi, amely több jogcím együttes igénylését teszi egyszerűbbé.
A munkáltatók számára az új szabályok elsősorban adminisztratív teendőket hoznak. A kedvezmények érvényesítéséhez nyilatkozat szükséges, amelyet a munkavállaló tehet meg elektronikusan az ONYA rendszerben, vagy papír alapon is benyújthat. Amennyiben ezek a nyilatkozatok időben beérkeznek, a munkáltató már az adóelőleg számításakor figyelembe veheti a mentességeket, így a dolgozó azonnal magasabb nettó bért kap. Ha viszont a nyilatkozat elmarad vagy késik, a kedvezmény hatása csak az éves bevallásban érvényesíthető, ami felesleges elégedetlenséget okozhat.
A bérszámfejtési rendszereknek helyesen kell kezelniük a különböző kedvezmények érvényesítési sorrendjét és a jövedelemtípusok besorolását. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is jár a kedvezmény, mivel az nem a munkaidő hosszához, hanem a jövedelem típusához és a jogosultsághoz kötődik. Több munkáltató esetén pedig különösen figyelni kell arra, hogy a kedvezmény összege nem nő, és csak egyszer érvényesíthető, így a dolgozónak érdemes előzetesen nyilatkoznia arról, hol kívánja azt igénybe venni.
A változások munkaerőpiaci hatása sem elhanyagolható. A magasabb nettó jövedelem növelheti a munkaerő-megtartást és javíthatja az employer brandinget, különösen akkor, ha a munkáltató aktívan kommunikál a dolgozók felé a kedvezmények lehetőségeiről. Az is várható, hogy az SZJA-mentesség ösztönözheti a munkába való visszatérést gyermekgondozási szabadság után, vagy akár a részmunkaidős foglalkoztatás iránti érdeklődés növekedését is eredményezheti. Összességében a 2026-os év szabályváltozásai rugalmasabb és támogatóbb környezetet teremthetnek a gyermekes családok számára, ha a jogosultak és a munkáltatók is kellő odafigyeléssel kezelik az adminisztratív folyamatokat.
